2016. április 10., vasárnap

Visszaemlékezés 3.0

Sziasztok drágák!
Nem szoktam ide előre írni, de mivel ez most még nem a történet folytatása így most kivételt teszek. Mint látjátok a blog átalakult teljesen új külsője lett a blognak amit köszönök szépen Esmee H.-nak hisz neki köszönhetjük a csodálatos design-eket. :))
Hihetetlenül jó volt kapni olyan üzeneteket, hogy meghívót szeretnének a blogra mivel nem elérhető. Örülök, hogy rátaláltok a blogra és köszönöm az ennyi olvasót, vagy mit. Értitek ti! :)

Jó olvasást ezt a kis szösszenetet az új design nyitójára terveztem remélem elnyeri tetszésetek! :))xx Várom alul a véleményeket!

U.i.: Még nem tudom mikor jön a 3.évad, de remélem április végére megtudom mivel május utáni vizsgák után akarom kitenni a részt.


Újév első csókja


Nyugodtan aludtam az ágyamba tudván, hogy ma szombat mikor hirtelen anya kicsapja a szobám ajtaját és rám kiabál ami hatására lebukfencezek az ágyról és meghallom édes kishúgom kacaját. Morogva tápászkodom fel és anya dühösen pillanat rám mire én kitárom a karjaim hisz nem értem mi baja ma szombat van ami annyit jelent, hogy Louis délig szunyál. 
-Iskolába nyomás – vágta rá mire felhúzom a szemöldököm. 
-Anya szombat van – ugrottam vissza az ágyamba és már aludtam volna, ha kishúgom rám nem ugrik így felülök és az ölembe ültetettem. 
-Hétfő van drága kisfiam – folytatja anya dühösen mire Lottie fejbe kólint. 
-Micsoda? Tényleg? Az a vén hárpia kinyír, ha még egyszer kések – gyorsan leteszem Lottie-t az ölemből és elkezdek őrült módjára készülni mire anya csak egy „siess”-el kilép a szobámból míg én a lehető leggyorsabb módon öltözök fel és mosom meg a fogom. A táskámat magamra kapva igyekeztem volna kifelé a szobából, de Lottie hirtelen rám kiabált miszerint nem vettem fel zoknit így gyorsan kivettem egy zoknit és a lépcsőn lefele a lábamra huzigáltam míg Lottie mögöttem nevetgélt. Nagyon vicces tényleg majd megnézzük milyen vicces lesz, ha majd Ő jár iskolában és Ő neki lesznek zakkant tanárai. 
A lépcsőn leérve gyorsan magamra kaptam a kabátom aztán a cipőm és már futottam volna, ha anya nem ránt vissza. 
-Reggeli? - kérdezi felhúzott szemöldökkel. 
-Köszi szeretlek – kaptam ki a kezéből az uzsonnám és a kezében lévő pirítóst tányérral, és egy puszi után futottam is az iskola vezető irányban. Az már biztos, hogy az első órára nem érek be és az a hárpia kiakad, de ha a második óráról is kések még a suliból is kicsapnak így se állok már messze attól, hogy kirúgjanak és ezt elkéne kerülni hisz így is otthon én vagyok a ház fekete báránya. 
Amikor beértem a suliban pont akkor csöngetettek ki így szépen feltűnő mentesen beosontam a tanteremben, de mikor megláttam a tanári asztalnál magát a sátánt legszívesebben felsikoltottam volna. 
-Mr Tomlinson hát hol tetszett lenni? - tette fel önelégült vigyorral mire én beljebb lépkedtem tartva a szemkontaktust a tanárnővel. 
-Tudja ez egy vicces sztori lenne, de látom magának ma nincs jókedve így nem erőltettem magam – mondtam mosolyogva mire egy rosszalló pillantás után kivágtatott a tanteremből, de magassarkú cipőjének kopogását még az iskola túl végében is hallani. 
Levágtam magam az utolsó padban és pont akkor fordult felém a szőke hajú lány aki a szomszédom. 
-Tudtam, hogy elkésel – kezdett bele vigyorogva mire megforgattam a szemeimet. 
-Mivel nem jöttél azt hittem szombat van – tettem le a fejemet a padra mire Ő megpaskolta a fejem tetejét. 
-Hinni a templomban kell Mr Tomlinson – hallottam meg nevető hangját mire mosolyogva felnéztem rá. -Mi lesz veled, ha munkában jársz? Nem biztos, hogy egy munkahelyünk lesz ám sőt lehet te a világ túl oldalán lesz. Ki fog felkelteni? - tudtam, hogy ezért nem jött kora reggel felkelteni hisz mostanában ezt szajkózza, hogy egyszer véget ér a barátságunk, de ez badarság Ő mindig a legjobb barátom lesz. 
-Miss Walker fejezze be a hülyeségét – vágtam rá mosolyogva mire durcásan összevonta karjait a mellkasán. -Hé te mindig a legjobb barátom leszel még akkor is, ha egy óceán választ el – biztattam egy mosollyal mire szem forgatva megvonta a vállát. 
-Amúgy a szüleidtől megkérdezted már a szilvesztert? Oh kérlek mond, hogy igen – tette össze a kezeit könyörgés képen mire elkezdtem az ablakon kifelé nézni. -Louis ne már mindjárt téli szünet és, ha halasztod tuti nem engednek el – fogta meg a kezemet és elkezdett rázni a paddal együtt. 
-Ma megkérdem, de tuti elengednek, ha megemlítelek téged tudod anyám jobban bír téged, mint engem – morogtam az orrom alatt mire Ő csak diadalmasan mosolygott. 
-Hé Walker – jelent meg a padja előtt Andrew a foci csapat új kapitánya hisz én voltam a kapitány, de mivel a jegyeim átlaga romlott így lecseréltek és Ő azóta az orrom alá dörgöli ezt egy igazi faszfej. Mégis Hannah bírja. -Akkor ma te és én? - kérdezte és megtámaszkodott Hannah padját mire a szőke hajú lány fejbe csapta magát. 
-Bocsi Andrew ma Louis-al matekozok – vonta meg a vállát Hannah, de tudtam ez csak kitérő hisz mikor rám pillantott egyet kacsintott. 
-Oh Tomlinson te is itt vagy? Te jársz edzésre? - vetette felém gúnyosan Andrew mire már álltam volna fel, hogy képen vágjam, de Hannah megszorította a kezem így nem tettem. 
-Igen járok csak a nagy képed miatt senkit nem látsz – vágtam rá aztán miután Hannah-ra kacsintott elhúzott innen. 
-Komolyan Hannah, ha bejön járj vele, de ennyiszer kikosarazni már... - nem tudtam befejezni a mondanivalóm hisz közbeszólt. 
-Szemétség? Tudom épp azért teszem, mert Ő szemétkedik a legjobb barátommal, én szemétkedek vele – vonta meg a vállát mosolyogva. 
-Eszes – állapítottam meg mosolyogva mire a hatás kedvéért lehajtotta a fejét aztán becsöngetettek és elkezdődött életem leghosszabb órája, avagy napja. 
A nap végére Hannah-val együtt indultunk volna haza, de a legjobb barátnője Alexandra maga után húzta miszerint inkább meglátogatják a közeli plázát így én egyedül baktattam hazafelé és amint hazaértem csak felvágtattam a szobámban, és az ablakból lestem mikor látom meg a másik ház ablakán Hannah-t. Vagyis mikor ér haza bár biztosra veszem amint hazaér átjön szóval inkább neki ültem a tanulásnak hisz, ha nem javítok nem, hogy szilveszterkor nem engednek el, de még életem maradék évét is a szobámban töltöm. 

 ***

Már-már csukódtak le a szemeim a tömény történelem anyagaimtól amikor hirtelen a vaksötétből a szobám kis fényében egy alak ugrik be az ablakon. Bárki mást azt hinné egy betörő, de én már ismerem ezt az ugrást nagyon jól ismerem amióta csak ideköltöztek azóta Hannah nem tudja az ajtó jelentését helyette inkább az ablakon jár ki-be ami engem már néha megrémiszt hisz nem alacsonyan van a szobám még sincs semmibaja.
-Látom tanulsz – huppant mellém az ágyra mosolyogva mire bólintottam. -Jó hírek – kezdett elugrálni az ágyamon mire megfogtam mindkét vállát aztán végre komolyra váltott. -A bátyám lebeszélte anyáékkal, hogy hadd menjek el szilveszterkor, de a rossz hír a bátyám is jön velünk ami ebbe az esetben mégis jó hisz anya beszélt a te anyáddal és hangosan kijelenthetem Louis Tomlinson életünk első nagy bulija elé semmi se állhat – a végén az izgatottságtól a nyakamba ugrott mire én szorosan és egy hatalmas mosollyal öleltem magamhoz ezt az őrült lányt.
-Ez nagyszerű hír – jutottam véghez szóhoz én is mire Hannah csak hevesen bólogatott aztán megfogtam az arcát és abba hagyta. Kezeim még mindig az arcán pihentek és belenéztem kék szemeiben amik csak úgy ragyogtak az örömtől, és nem tudom miért elkezdtem az arcát simogatni mire Ő behunyta a szemét. Az arcunk közti távolság folyamatosan csökkent és a végén már csak azt vettem észre, hogy Hannah megragadja a nyakam és száját a számra tapassza. Sose hittem volna, hogy én meg Hannah egyszer ilyen helyzetben kerülünk hisz a legjobb barátom hat éves korom óta mégis most itt vagyok és csókolózunk ami nem normális hisz a barátom, a legjobb barátom. Ez így nagyon nem jó ómen. Vagyis nem tudom. Annyi minden kavarog most bennem ami nem a megszokott hisz sose tekintettem Hannah-ra úgy mindig a legjobb barátom volt sőt húgomként védtem most meg... minden megváltozik. Vagy nem?
Hannah zavartan húzódott el és visszaült eredeti helyére aztán felhúzta a lábait mire én is az ágynak dőltem és csak meredtünk a szemközti falra. Egyikünk se szólalt meg amikor rápillantottam csak rám mosolygott és mikor Ő pillantott rám én is csak rámosolyogtam. Most akkor ezentúl így fogunk kommunikálnia? Ha igen akkor bánom azt a csókot hisz nem akarom elveszíteni a legjobb barátomat hisz épp ma ígértem meg neki, hogy mi örökké barátok leszünk azt nézzünk oda Ő pont most csókol meg és rombol le mindent. Ez az Ő hibája!
-Vacsora – csapódott ki az ajtó és a miniatűr húgocskám jelent meg a babájával a kezében a szőke haja be volt fonva és úgy vigyorgott ránk, de mikor meglátta Hannah-t átmászott rajtam és a szőke hajú lány ölébe ült és csak szorongatta már amennyire tudta. -Te is itt vacsorázol Hannah? - kérdezte mosolyogva Lottie mire a lány rám nézett aztán bólintottam és mosolyogva erősítette meg a húgomnak hisz a legjobb barátom még a csók után is. -Ez az akkor gyere megmutatom milyen szép ruhába öltöztettem a babáidat amit tőled kaptam – húzta fel az ágyról Lottie Hannah-t és maga után húzta egyenesen a szobája felé aztán rám is rám sikított, hogy vacsora így felállva az ágyamról lépkedtem ki a szobámból egyenesen le a lépcsőn aztán a konyhában ahol anya tevékenykedett míg apa épp újságot olvasott. Leültem apa mellé aki egy percre felnézett aztán mosolyogva megveregette a vállam és folytatta az olvasást.
-Van valami a focival kapcsolatban is? - kérdeztem apától mire megrázta a fejét. Akkor nem érdekel! Egyedül a sport újságot lopom el apától a többivel kitörölheti a seggét azok unalmasak, mert a politikáról írnak. Kit érdekel a politika?
Anya felkiabált Lottie-nak akit Hannah lecipelt és anya szemei kikerekedtek aztán dühösen rám nézett mire én csak mosolyogva feltettem a kezeim valójában elkellet volna mondanom, hogy még egy személyre terítsen, de elfelejtettem. Gyorsan terített még egy személyre és miután a csecsemő Fizzy-t lefektette a járókában mindenkinek szedett és aztán a család bele is kezdett a vacsorában. A szokásos családi dolgokat tárgyaltuk ki vagyis azt, hogy Louis hány tantárgyból áll kettő egész alatt, de szerencsére Hannah kivédett miszerint korrepetál és év végére mindenből átmegyek. Egy mosollyal köszöntöttem meg hisz Hannah beszéde után elkezdtünk beszélni Lottie iskoláztatásán ami már a kis tökmagnak nem volt vicces. Persze időközben feljött témának a szilveszter és anya meg apa minden veszély helyzetet felsorolt amivel nem is lenne baj, de én ezeket már ismerem már kiskoromtól kezdve ezeket magolják a fejemben ami így már kissé idegesítő.
A vacsora után elbúcsúzott mindenki Hannah-tól míg én kikísértem a teraszig ahol aztán egy öleléssel búcsúzott el tőlem.
-Jó éjt Louis – intett mosolyogva mire visszaintettem aztán beléptem az ajtón és annak dőltem miközben a gondolataim még mindig azon a csókon jártak.
-Csókolóztam a legjobb barátommal - suttogtam magam elé meredve és most bizonyosodott meg a tény bennem mit tettem vagyis mit tettünk.

***
A téli szünet kezdetét vette az ünnepeknek amik meghitt, családi körben teltek, mint mindig. Semmi se változott minden ugyan olyan volt, mint a tavaly karácsonykor. A születésnapomat ünnepeltük és a szeretett ami minket körülvesz. A téli szünetben egyszer láttam Hannah-t az is 24.-e kora reggele volt mikor bemászott az ablakomon és egy ajándékkal fölköszöntött azóta viszont nem hallottam felőle persze tudom, hogy most a családja az első Ő nagyon családcentrikus így mindene a családja. Az ünnepek után közelgett egy másik hatalmas esemény amit idén először töltök házon kívül és ahogy közeledik úgy kezdek ideges lenni. Nem, nem magam miatt hisz én egész jól bírom az e fajta bulikat míg a foci csapat kapitánya voltam rendszeresen léptem le péntek esténként a városban az egyik szórakozóhelyre a csapattársakkal. Én Hannah-t féltem! Bár nem értem miért hisz Ő minden helyzetben megtud állni a lábán mégis féltem el is határoztam, hogy szilveszterkor minden lépését követni fogom, ha kell még a női mosdóban is. És akkor még ott lesz Alexandra, Hannah legjobb barátnője akire szintén vigyáznom kell, de megbeszéltem egyik haverommal, hogy végig szemmel tartsa a részeg lányt, mert tuti biztos, hogy jól leissza magát. A szünet előtti tanítási napokkor már hangoztatta, hogy szilveszterkor egy hatalmasat bulizik teljesen bepörgött még jobban, mint Hannah. Ránéztem a telefonomra és már fél hat volt már ideje lenne készülődnöm. 
-Louis, Louis – szaladt be vigyorogva Lottie mire épp vettem le a felsőm. -Hú edzened kéne! Jársz te edzésre? - nézett végig rajtam nevetve mire csak megforgattam a szemem igazán kedves kishúgom van.
-Ezért jöttél tökmag? - vonom fel a szemöldököm mire leült az ágyamra a fejét rázva.
-A nagypapi előhúzott a fülem mögül egy pénzt – pörgött fel a húgom és már az ágyon ugrált ültébe mire csak megforgattam a szemem ismét ismerem ezt a trükköt régen engem is ennyire elkápráztatott és azóta kérem tőle, hogy mondja el a trükkét, de sose mondja. Bár most már annyira nem izgat! -Előhúzhatna nekem is elég sokat a fülem mögül, mert kéne ma estére – vigyorogtam rá talpra ugrott amikor én épp felvettem a fekete ingem és megragadta a karom, hogy a szobámból kifelé húzzon. Rettenetesen nagy erő van Lottie-ba és még annyira se volt időm, hogy begomboljam az ingemet lehúzott a lépcsőn a nappaliban ahol a nagypapi épp a legkisebb unokájával játszott „hol vagyok” játékot mire a kicsi Felicitie csak mosolygott.
-Nagypapi Louis-nak is – ugrott be Lottie nagyapa elé engem magával rángatva mire én kihúztam a kezem a karjai közül és elkezdtem az ingem begombolni.
-Gyere ide Louis – ültetett le nagyapa mosolyogva így csak félig sikerült begombolni az ingem. -Abrakadabra – játszadozott a kezével aztán a fülem mögé nyúlt és előhúzott egy pénzérmét aztán a kezembe mélyesztette mosolyogva.
-Köszönöm nagypapi, de most már elég idős vagyok ahhoz, hogy elmond hogyan csinálod – vigyorogtam rá mire nevetve megrázta a fejét. -Ne már Lottie és Fizz nem hallja meg – kérleltem tovább mire még mindig a fejét rázta mosolyogva míg a húgom rám kiáltott.
-Majd talán egyszer – paskolta meg a vállam mosolyogva.
-Nem felejtek – mosolyogtam vissza rá aztán felálltam és az emelet felé mentem míg Lottie beleugrott szegény nagypapi ölében.
A szobámban felérve egy lány ücsörgött az ágyamon, de amint meglátott felállt és mosolyogva futott felém, hogy megölelhessem. Jól megölelgettem a szőke lányt és mikor elengedtem végig néztem rajta és egy szoknya volt rajta természetesen fekete harisnyával és egy top féleség amihez társult a nagykabátja hisz nincs azért jó idő. Bár a szoknyát is túlzásnak találom.
-Megfogsz fagyni – vágtam rá miután végig néztem.
-A bátyám is ezt mondta, de még kabátot se akartam hisz úgyis melegem lesz a táncolás után – kezdett el ugrálni és már elkezdte a saját buliját ami annyit jelentett már elkezdett táncolni a szobám közepén míg én nevetve kivettem a szekrényből egy fekete farmert.
-Nyugodtan táncolj csak én a fürdőbe leszek – legyintettem nevetve és beléptem a fürdőben ahol elsőként a tükörben néztem bele és beletúrtam kócos barna hajamban ami nem volt sem hosszú, sem rövid hisz az ünnepek előtt vágta le apa a hajam és ilyen gyorsan nem nő. Lehúztam a rajtam lévő nadrágot és felhúztam a fekete farmert aztán begomboltam az utolsó pár gombot az ingen persze az első pár gombot direkt kihagytam. Mikor kész lettem bezseléztem a hajam aztán befújtam magam dezodorral amit a nagyitól kaptam karácsonyra és miután megmostam az arcom kiléptem a fürdőből ahol Hannah már idegesen toporgott. Felvettem a cipőmet is hozzá ami nem tudom mit keress a fürdőben, de az a gyanúm, hogy anyu kicsit kisikálta az én anyukám mindig gondol rám, de most össze kell koszolnom.
-Végre, menjünk – csapott a térdére és átmászott az ablak előtti íróasztalomon, hogy az ablakon ismét szépen kimásszon kicsit se zavarta magassarkú csizmája.
-El kéne köszönöm anyáéktól – szólaltam meg hezitálva mire vigyorogva rám tekintett.
-Viszlát – kiabálta el magát amit még London-ba is hallottak aztán kimászott az ablakomon és le a tetőről így szem forgatva követtem.
Amint leértem mindenki kint állt az ajtó előtt persze csak azért, hogy elköszönjenek, de anya szemeiben láttam, hogy ha még egyszer az ablakon közlekedek leszögeli az ablakom. Integetve pattantam be George ajtójában hátra ahol már Alexandra ült aki szintén eléggé lenge öltözékben volt. Lepacsiztam George-al aztán a családra tekintettem akiknek addig integettem míg el nem haladtunk az utcából aztán előre fordultam és köszöntem Alexandra-nak aki a vállamba ütött.
-Ez jól esett William – vonta meg a vállát vigyorogva mire a szememet forgattam.
-Olyanok vagytok, mint a szerelmesek – nevetett elől George mire Hannah vállba ütötte bátyját míg én köpni-nyelni nem tudtam. Én és Alexandra? Akkor inkább ne tudd meg mi történt velem és a húgod között. -Mi van a szerelmesek állandóan marják egymást, mint azok ketten – bökött ránk George mire Hannah ismét vállba gyűrte úgy néz ki neki se tetszik a feltételezés, hogy én és a legjobb barátnője.
-El vagy tévedve Georgie én szívből utálom Tomlinson-t – veregette meg Alexandra George vállát aztán a szívét a kezére tette hatás kedvéért.
-Nyugodj meg nekem se vagy a szívem csücske – mosolyogtam rá gúnyosan.
-Hazudnak Ők barátok csak idióták és nem szerelmesek – mondta a végét kihangsúlyozva a bátyának Hannah mire Ő a kormányon megemelte kicsit a kezét.
-Igen én másnak tartogatom magam egy jobbnak – mosolygott büszkén Lexy.
-Melyik film sztárban zúgtál már megint bele? - vigyorgott hátra Hannah legjobb barátnőjére mire Ő sértetten az ablak felé fordult. -Duzzogó – rázta meg a fejét nevetve Hannah és előre fordult. -Tényleg bátyuskám most, hogy velünk töltöd a szilvesztert kivel fogsz csókolózni éjfélkor? - fordult mosolyogva bátya felé mire Ő egy sejtelmes mosollyal jutalmazta.
-Lesz ne aggódj nem tudnak ellenállni nekem – válaszolt George mosolyogva.
-Louis-nak is keríteni kell valakit – fordult hátra mosolyogva felém. -Tudod lehet, hogy Emily is ott lesz – húzogatta a szemöldökét mosolyogva mire én hátrahajtottam a fejem. Emily az a lány akiben első óta mérhetetlenül beleestem egyszer randiztunk sőt jártunk is, de az már a múlt. Ő se bír engem és én se vonzódóm a kétszínű lányokhoz. Bár elég dögös.
-Maximum leköp, de nem csókol meg – ráztam meg a fejem.
-Majd meglátjuk – fordult előre mosolyogva Hannah.
-Na és húgi te kivel csókolózol éjfélkor? - tért a lényegre George mire Lexy mellettem nagy vigyorra húzta a száját. Tud valamit.
-A pasijával – vágta rá Lexy amire Hannah nem igen akart megszólalni. Van pasija? Ezt én miért nem tudom? Mindig mindent elmond nekem! De hát...
-Lex – háborodott fel Hannah aztán felém nézett ahol megláttam azt a bizonyos „sajnálom” arc kifejezését.
-Mi van? Mindenkinek joga van tudni, hogy Andrew-al jártok – folytatta mosolyogva Lexy kitárva a karjait mire majd nem megfulladtam a meglepettségtől sőt, ha ittam, vagy ettem volna tuti megfulladok. Hannah és az a Andrew aki egy faszkalap? Micsoda, de hát Hannah nem is bírja akkor ez... Hogy lehet?
-Louis – szólalt meg Hannah mire rám emelte a tekintetét és ekkor hirtelen megálltunk így rögtön kiszálltam az autóból. Meg se várva Őket rohantam a szórakozóhely felé ahol rögtön beengedtek igazán szar őrök, ha kiskorút beengednek, de ez nekem csak haszon. Mikor beértem már javában tartott a buli így a tömeget fellökve igyekeztem a pult felé ahol rögtön kértem egy üveg sört. -Személyi? - kérte el a pultos.
-Az őr beengedett ez nem elég bizonyíték? - vonom fel a szemöldököm mire elém rakja az alkoholt amit egyből le is húztam. Időközben megtalált Hannah is így inkább a táncoló tömeg közé csatlakoztam ahol ki is néztem magamnak egy viszonylag velem egyidős szőke hajú lányt. Azt hiszem meg van kit csókolók meg éjfélkor. Nem így képzeltem el a szilvesztert, de nem tudok úgy nézni Hannah-ra azután, hogy Andrew-al jár és nem is tőle tudtam meg hisz én engedélyt adtam neki, de Ő mondta, hogy csak átvágja. Hát így vágja át!
-Mi a neved szépség? - kérdeztem mosolyogva miközben a kezeim a csípőjére csúsztak.
-Perrie – vágta rá telt ajkaival. Ezt a nevet örökké megjegyezem, de mikor a lány arcára néztem Hannah arca villant a képben.
Úristen máris képzelődök! 
 ***

Egész végig Perrie-vel táncoltam míg Ő le nem koptatott és percekkel később egy fekete hajú srác karjaiban landolt. Talán mégse Őt fogom megcsókolni éjfélkor mivel Ő inkább a fekete hajú srácokra bukik. Franc.
Morgolódva léptem vissza a pulthoz és kértem egy újabb kört aztán még újabbat és mikor kértem volna a következőt helyette egy pezsgőt tett elém mire én kérdően ránéztem és Ő az órára bökött. Mindjárt éjfél! Szemeimmel keresni kezdtem egy magányos lányt ücsörögni, de az egyedüli magányos lány épp most ült le mellém a pultra támaszkodva és mikor felém nézett egy fél mosollyal fogadott. Mit keress itt? Nem a pasijával kéne lennie?
-Hát te? - böktem felé mire a hajában tűrt aztán felsóhajtott.
-Andrew egy fasz, te fontosabb vagy – mondta a végét mosolyogva mire én is elmosolyodtam hisz Ő is nagyon fontos nekem.
-És akkor most mi lesz? - kérdeztem rá mire felvonta szemöldökét. -Nincs partnerünk éjfélre és mindjárt tudod – böktem az óra felé mire felállt egy pohár pezsgővel mire én is felálltam a pezsgős üveggel és le mosolyogtam az apró termetű lányra akinek meglehetősen jókedve volt.
-3..2.. - mire kimondta volna, hogy egy megfogtam az arcát és a számát a szájára tapasztottam aztán elhúzódtam.
-Boldog Újévet – mosolyogtam rá és felé tartottam az üvegem míg körülöttünk szintén ujjongani kezdtek aztán Ő is feléledt és mosolyogva koccintott aztán a szájához emelte a pezsgőjét. Mikor megitta a pohár pezsgőjét az enyémre fájt a foga nagyon szereti a pezsgőt míg én annyira nem rajongok érte így a maradék pezsgős üveget neki adtam. Kezeim a derekára tévedtek miközben itta a pezsgőt és testével a mellkasomhoz húzódott szorosan és úgy nézett fel rám vigyorogva.
A pezsgő után most Ő tapasztotta a száját a számra és a kezeit összekulcsolta a nyakam körül míg az én kezeim a derekán pihentek. Ezt a csodás pillanatot egy ember tette tönkre aki konfettit szórt a fejünkre így elhúzódtunk.
-Boldog Újévet pupákok – borult Lexy legjobb barátnő karjaiban aki mosolyogva köszöntötte a kissé illuminált állapotban lévő konfettis legjobb barátnőjét. -Boldog Újévet Tomlinson – veregette meg a vállam miután elengedték egymást mire rögtön megfogtam a karját el ne dőljön, de Ő egyből elkezdte húzogatni míg Hannah mérgesen bátyját kezdte el keresni. Amikor megtalálta otthagyott a részeg Lexy-vel, de nem ment messzire hisz a bátya velünk szemben a falnál csókolózott egy vadidegen lánnyal, de nem sokáig hisz most Hannah seggbe rugdossa a bátyját.
Miután visszaért Hannah George-al és újdonsült barátnőjével Lexy-re nézett.
-Hazaviszem – jelentette ki George.
-Nem – vágta rá Lexy aki már majdnem eldönt, de én gyorsan utána kaptam és arcaink közt csak pár centi volt. -Ne nyomulj rám Tomlinson hisz a legjobb barátnőmmel kavarsz – túl későn tapasztottam a kezemet a szájára mivel George felvont szemöldökkel méregette a húgát.
-Nem viheted hisz ittál és én is meg Ő is – bökött rám Hannah, mintha előbb Lexy nem is mondott volna semmit.
-Akkor bulizunk – vágta rá vidám George.
-Lexy szülei megölnek – fogta meg Hannah bátyja kabátját és húzta vissza.
-Van egy haverom aki nem ivott túl sokat, mert nem ihat Ő vigyázz rá – vette át George a lányt tőlem. -Addig ti nyugodtan smaciztok hisz a szülők is ezt akarták – vigyorgott ránk aztán elhúzott a táncoló tömeg felé mire Hannah kérdő tekintettel rám nézett mire én megvontam a vállam hisz fogalmam sincs miről hadovált.
Megfogtam Hannah kezét és a tömeg felé húztam egy – több – táncra mire Ő mosolyogva fogadta.

Ed Sheeran - Kiss me

Fogalmam sincs hány óra lehet, de az összes táncoló párt, vagy nem párt letáncoltuk hisz a végére azt vettük észre, hogy már csak mi vagyunk talpon a táncparketten míg körülöttünk mindenki, vagy a pulton és a földön, vagy a vécén környékén szunyál míg mi csak táncolunk és táncolunk, mint két idióta. Egy két lépést elrontottam hisz nem vagyok egy nagy tánc tudással rendelkező ember, de ez azért is vált a hasznomra hisz legalább Hannah-t megnevetettem pedig Ő is elrontott egy két lépést. De igazából nem is az volt a lényeg inkább az, hogy jól szórakozunk és mi igen jól elszórakozunk. A tánc közben nem egyszer találkoztam Hannah édes ajkaival ami csak még nagyobb mosolyra fakasztott, de fogalmam sincs az érzéseimben. Szeretem? Meg kéne kérdem, hogy legyen a barátnőm? Vagy ez már egyértelmű? De mi van akkor, ha Ő ezt nem úgy gondolja? Totál beégnék előtte.
A tánc végén nevetve hajoltunk meg és a pulthoz léptünk ahol a pultos épp jót aludt mire Hannah átugrotta a pultost és elém gurított egy üveg whiskey-t aztán visszaugrott és mellém telepedett. Már épp ittam volna bele, de kikapta a kezemből és Ő ivott elsőnek.
-Ugye nem hitted, hogy ez az egész csak a tiéd? - vonta fel a szemöldökét mire nevetve megforgattam a szemem. Az órára pillantottam és már hajnali négy óra volt a szememmel elkezdtem keresni George-t, vagy Lexy-t amit Hannah is észrevett. -George a mosdóba dugja meg a csajt míg Lexy-t haza vitte az a csávó nem tudom ki volt, de velünk egykori és megbízható azt hiszem L betűvel kezdődik a neve, de franc tudja – vonta meg a vállát végén mire bólintottam.
-Elindulunk gyalog? - kérdeztem felállva mire bólintott és az üveget magához szorította.
A klubból kiérve elindultunk és közben Hannah iszogatta a whiskey-t míg én kikaptam a kezéből és én is jól meghúztam hisz amire hazaérünk szerencsétlen lány a földön fog végig kúszni az egy üveg alkohol hatása miatt. Amint kiértünk a városból és a kertvárosban jutottunk könnyű dolgunk volt hisz ugyanabba az utcában megyünk. Az utcába beérve Hannah elfogyasztotta az üveg whiskey-t és csuklani kezdett ami nagyon vicces volt hisz amikor csuklott ugrott egy nagyot az üveget viszont a nadrágomba tette.
-Nem szemetelünk – tette a kezét a szájára vigyorogva és ismét ugrott ez a csuklás tetszik.
Amikor a házhoz értünk Ő ment tovább a mellettünk lévő házhoz, hogy átmásszon a kerítésen és fel a szobájában, de megállítottam.
-Nem kéne ilyen állapotban mászkálnod – szorítottam magamhoz mire kuncogni kezdett, de kitépte a kezét a kezeim közül.
-Édes vagy Louis, de vigyázok – paskolta meg a vállam egy ugrás kíséretével aztán ott hagyott. Végig néztem ahogy átmászik vagyis átesik a kerítésen aztán végig izgultam azt mikor felmászott a tetőre onnan meg be a nyitott az ablakán. Nyugodtan léptem be én is csendesen a házban hisz már mindenki alszik és óvatos léptekkel mentem fel a lépcsőn a szobámig. Amikor benyitottam a szobámban valaki aludt az ágyamban és ahogy egyre közelebb kerültem hozzá rákellet jönnöm, hogy a húgom alszik az ágyamban. Remek.
Beletúrtam idegesen a hajamban és az ablakhoz léptem ami Hannah ablakára villant aki mosolyogva integetett mire én is visszaintettem neki aztán eltűnt. Visszafordultam az ágyamhoz és amint levetkőztem alsó nadrágra felvettem a pizsama gatyámat és hozzá a fehér pólómat aztán bebújtam az ágyba a húgom mellé, de Lottie egyből felemelte a fejem.
-Alkohol szagod van – szólalt meg Lottie álmosan mire a szemeim majd kiestek a helyéről a kishúgom rájön ilyen hamar, hogy ittam akkor anya reggel is rájön. -Hány óra? - dörgölte meg a szemét aztán rám emelte a tekintetét. -Hiányoztál nagyon – ölelt át mire én is átöltem kishúgomat szóval ezért aludt itt. -Kérlek ne hagyj el sose!
-Sose hagylak el – köhécseltem mire még szorosabban öleltem aztán elhúzódott.
-Jövőre elviszel szilveszterezni? - kérdezte és még a sötétbe is láttam huncut mosolyát mire csak megforgattam a szemem.
-Inkább aludj – húztam le az ágyra mire én is bebújtam mellé. -Boldog Újévet húgi – pusziltam meg a homlokát mire a nyakáig felhúzta a takarót és visszaaludt.
A hátamra fordultam és felidéztem magamba újra a szilveszteri történéseket a végére nem is alakult annyira rosszul sőt nagyon is jól alakult. Vajon ezek után is barátok lehetünk Hannah-val? Vagy ezennel vége a barátságunknak? Annyi az biztos, hogy én nem akarom elveszíteni! Hannah az életem része amióta egy nyári napon a szomszédba költöztek amikor megpillantottam azt a szőke hajú kislányt aki a babáját szorongatta már akkor tudtam, hogy Ő az életem része lesz. Pedig nem igazán indult jól a barátságunk, de aztán a szomszédság közelebb hozott minket egymáshoz és még esős napon is képesek voltunk kinn bringázni mivel Hannah-ba elég nagy versengés van, imád győzni. Csak vele játszottam papás-mamást persze ezt tagadom hisz egy fiú nem babázik, de Hannah-val még a babázás is jó móka. 
Az ablakra tekintettem és már a redőny le volt húzva Ő valószínűleg már alszik hisz egy igazi hétalvó amikor itt aludt akkor is egy percbe se telt, de Ő már húzta a lóbőrt.
Visszafordítottam a tekintettem a húgomra jobban szeretném, ha Ő helyette Hannah feküdne itt mellettem. Mint régen. Amikor még csak hét évesek voltunk akkor még sose gondoltam volna, hogy a legjobb barátom iránt e fajta érzéseket táplálok pedig még gyerek vagyok mégis olyan érzéseket táplálok Hannah iránt, mint egy felnőtt. Vajon ezek az érzéseket örökké velem megmaradnak? Vajon Ő lesz egyszer a feleségem, a gyermekeim anyja?
Hülyeséget beszélsz, Louis! Ez csak egy gyerekkori szerelem. Igen, ezt már hallottam anya beszédjében mikor óvodában beleszerettem egy lányban aki rám se hederített akkor mondta anya nekem, hogy a gyerek szerelem gyorsan jön és gyorsan megy, de én nem akarom, hogy a Hannah iránti érzéseim eltűnjenek. Mellette igaznak érzem magam. Ő megnevetett. Ő az én másik felem. Bárki bármit is mond lehet gyerek vagyok még ehhez, de az biztos, hogy egyszer elveszem feleségül, mert szeretem Őt. Igen, szeretem.
A szilveszter emlékeivel hunytam le a szemeimet, hogy újra és újra felidézhessem azt a csodálatos táncot ami abba a bizonyos szórakozóhelyen történt. Csodálatos volt! Csak ne, hogy anyáék megtudják, mert még 22 éves koromba se engednek el sehova és addigra már apuka szeretnék lenni egy olyan nő mellett aki Hannah. Szóval ez az egész szilveszteri akció meg se történt vagyis megtörtént csak egy kissé ki kell színezni a szüleimnek meg kell változtatni a helyszínt. Végül is a szülőknek nem mindent kell tudniuk Ők se avatnak be minden apró kis részletben.

***

A szilveszter utáni napok csak úgy rohantak el mellettünk és ismét elérkezett az első tanítási nap. Azóta az este óta nem találkoztam Hannah-val csak az ablakból mosolygott rám és intett mindketten el voltunk foglalva a családdal és a magunk gondjával szóval egész reggel ideges voltam hisz ma találkozunk úgy igazán. Így már kora reggel az iskola szekrényemnél vártam, hogy végre belibbenjen a bejárati ajtón Ő maga és mikor kinyílt az ajtó reméltem Ő jön, de helyette az iskola pláza cicája köztük Emily-vel a volt barátnőmmel. Aztán mögötte belépett Hannah és Lexy morgolódva.
-Gyorsabban nem tudod szedni a pipa szár lábaid – szólt oda Lex mire Ők odafordultak.
-Fogd be Alexandra – szólt rá lenézően Emily. -Hatásos belépő kell nekem, de te itt senki vagy szóval maradj csöndben – folytatta mire Lexy már ugrani akart volna, de Hannah gyorsan megfogta legjobb barátnőjét.
-Fejezd már be – szólt rá Hannah.
-Na megszólalt az iskola ribanca – nevetett fel gúnyosan Emily mire a vér forrt az ereimben és odaléptem feléjük mire Emily vigyorogva felém lépett egy ölelésre, de én kikerültem. -Barátok vagyunk Lou, ugye? - nézett rám bűnbánó szemekkel mire csak megforgattam a szemem.
-Persze barátok vagyunk azok után, hogy megcsaltál a fél iskolával – fontam össze a karjaimat a mellkasomon. -És akkor te mondod másra, hogy kurva, de akkor te mi vagy? - köptem fel a szavaimat mire csípőre tette a kezeit és hátrafordult felhordva az orrát míg a hosszú haja az arcomba csapott és szó nélkül elment a csatlósaival.
Hannah és Lexy felé fordultam akik leesett állal nézték a jelenetet.
-Ezt nem mondtad – kezdett bele Hannah mire megvontam a vállam.
-Én se tudtam egy ideig és nem igen érdekelt – válaszoltam mire bólintott. Lexy kicsit meglökte a szőke barátnőjét mire én gyorsan felé kaptam, hogy elkapjam így arcunk között csak pár centi volt.
-Szia – mosolyogtam rá.
-Hali – mosolygott rá.
Pár percig néztünk egymás szemeiben amit Lexy beszólása szakított félbe:
-Most az óra kezdetéig nézitek egymást, vagy smároltok is?
Lexy-re pillantottam aztán a következő pillanatban magamhoz húztam a szőke hajú lányt akinek a karjai a nyakam körül fonódtak össze. Nem érdekelt, hogy a folyosón lévő összes diák minket nézz, nem érdekelt semmi se, mert ettől a naptól kezdve lépett a kapcsolatunk még magasabb szintre. Mert a csók után volt merszem megkérdeznem tőle, hogy akar e a barátnőm lenni és a legszebb szót mondta ki édes száján. Ezen a napon lettünk egy pár hivatalosan, de az ünneplést mindig szilveszterre hagytuk, mert azt a szilvesztert sok év elmúlása után se fogjuk elfelejteni. Az újévi első csókunkat. Hisz most először csókolóztunk először újévkor. Eddig sose jegyeztem meg semmit, de valamiért minden egyes pillanatot megjegyeztem ami köztem és Hannah közt történt.
Már csak abba reménykedek, hogy ez az egész közöttünk örökké tartó kapcsolat lesz!